A Le Monde-ban Joelle Stolz írt cikket „Schmitt Pál, a magyar Borat lemondani kényszerült” címmel. Stolz beszámolt róla, hogy Schmitt 2010 óta töltötte be a köztársasági elnök pozícióját, akit itthon a nemzet golyóstollaként gúnyolták, mivel az utóbbi két évben készséggel írta alá a kormány minden törvényét. Schmitt Sólyom Lászlót váltotta 2010 júliusában, aki viszont mert élni vétójogával. Az új köztársasági elnök a kormány politikájának motorjaként funkcionált - írta a francia lap szerzője, majd rámutatott: Schmitt hitelessége januárban megkérdőjeleződött a plágiumbotrány kirobbanása után. Stolz megemlítette, hogy a plágiumügy miatt Schmitt a magyar média kedvelt célpontjává vált. Példaként a Hírszerzőt hozta fel, ahol Schmittet Boratthoz, a kazah újságíró komikus alakjához hasonlították. Beszámolt róla, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa csütörtökön vette el Schmitt doktori címét, miközben a köztársasági elnök Dél-Koreában tartózkodott.
Másnap Schmitt Pál egy szürrealista interjút adott az egyik közszolgálati televíziónak egy olyan újságíróval szemben, akinek szolgálatkészsége a kommunista diktatúra legsötétebb időszakát idézte – fogalmazott Stolz. Említésre került Orbán Viktor kijelentése, miszerint csakis a köztársasági elnök dönthet lemondásáról, hiszen személye sérthetetlen. Stolz kifejtette, hogy a plágiumügy miatt az indulatok Schmitt ellen egyre erősödtek, ráadásul a feszültséget csak fokozta Tulassay Tivadar, a SOTE rektorának vasárnapi lemondása. Eközben az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az LMP és a Jobbik Schmitt Pál lemondását követelte, aki április 2-án végül valóban befejezte szolgálatát. Orbán Viktornak azonban nem lesz könnyű megfelelő utódot találnia: a Jobbik egy alkotmánymódosítást szeretne elérni arra vonatkozóan, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg – idézte a cikk zárósorait a Médianéző.